Na tessék itt van az a vicc, amit a mi magyar agyunk nem fog annyira, mint az oroszoké a lennonos viccet. Biztos megvannak ennek a kutúrális műveccségi okai, amelyeket nem is boncolgatnék most. Rábíznám inkább a kutúrnyelvészekre, inkább a viccet mondanám:

 Faluhelyen, az öreg Kátya néni, már a végét járja,  szegény a halálos ágyán fekszik, drága férjura, Ványa bácsi föléhajol, és megkérdi:

-Kátyuska, mi az utolsó kívánságod?

-Tudod drága férjuram, sosem csináltuk még análisan, úgy nem szeretnék meghalni anélkül, hogy megtapasztaljam ezen örömöket.

Ványa bácsi gondolkodóba esik, mit is tegyen, hiszen mindketten elmúltak már 80 évesek, de hirtelen eszébe jut, hogy hallott erről a viagráról, vagy miről. El is szalad a patikába, vesz egy dobozzal, be is nyeli rögtön. Hazaszalad (haha, szalad, 85 évesen, na mindegy), és mire hazaér, már hat is a gyógyszer, és jó alaposan megcsinálja az asszonyt a seggénél fogva. Ezután álomra szenderül. Reggel felébred, az ágy mellett reggelit lát kikészítve, kinéz az ablakon, és látja ám, hogy Kátya néni vígan énekelgetve a kertben szorgoskodik.

Feláll kikerekedett szemekkel bámulja az előtte lejátszódó csodát, és hangosan felkiált:

-De hát ezzel a módszerrel Lenint is meg lehetett volna menteni!!!

(Ja, vége a viccnek, lehet nevetni, aviszonlátásra)