Az első kontaktus az emberekkel kicsit más. Az első percben mindíg az a benyomásom, hogy utálnak, de aztán ez a merevség kb egy percen belül felolvad, és sokkal szívélyesebbek mint a magyarok, akiknél a szint végig ugyanaz.
Általános udvariasság tekintetében kicsit más a helyzet,mint otthon, mindenki megy előre, nem figyel arra, hogy azon az ajtón esetleg más is be akar menni, esetleg valakit előre kellene engedni stb.
Ezzel ellentétben pl a metrón a mozgólépcsőn MINDÍG a jobboldalra állnak, akik állni akarnak, és a baloldalon haladhatnak, akik sietnek. Otthon speciel rohadtul tudom utálni, hogyha sietnék folyton meg kell kérni az embereket, hogy adjanak utat.
Tehát nem jobbak vagy rosszabbak az emberek, csak mások.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.