Hazalátogatok egy kis időre. Előbb utóbb ez is várható volt. Jól érzem magam Moszkvában nagyon, de azért hiányzik egy kicsit a budapesti atmoszféra, a családom meg a barátaim. Nomeg (egy cseh barátom szavaival élve) "The land of fun, sex and gipsy music". Fel is dobnám a hangulatomat egy idevágó kis nótával:
Valószínüleg otthontartózkodásom alatt is születnek majd poszt-ok, lesz egy kis időm végre átnézni a fényképeket, és amúgy is tele vagyok ötletekkel, úgyhogy aki szeret idelátogatni megnyugodhat, aki meg nem... Tényleg, az minek olvassa egyáltalán? :o
Barátaimat arra kérem, hogy legyenek tekintettel fizikai határaimra, és értsék meg, hogy nem tudok mindennap bulizni otthon, és a gyertyának csak két végét tudjuk egyszerre égetni.
u.i.: Csak én vagyok nosztalgikus, vagy tényleg ilyen hangulata van a budapesti éjszakáknak? :
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.