moszkvics

"Elkapják John Lennon gyilkosát a rendőrök, és vallatóra fogják:

- Mondja, miért ölte meg Lennont?

- Lennon??? Nem Lenin?????"

Általában ha ezt otthon mesélem el, szoktak rajta nevetni az emberek. Megpróbáltam elsütni ezt a viccet egy vegyes társaságban (kb fele orosz, fele külföldi), és csak fapofával ültek. Úgy látszik nem értették, gondolom az lehetett a baj, hogy a külföldieknél nem próbálták meg bevezetni a kommunizmust, ezért nincs bennük annyi ellenérzés Vlagyimir Iljics iránt, mint bennünk, az oroszok meg inkább pozitívan ítélik meg.

Sikeresen visszatértem, egyelőre nem volt itt semmi érdekes, de otthonlétem alatt azért történt említésre méltó esemény, úgymint, hogy az üzleti vízumhoz negatív AIDS tesztet kell produkálni. (Kedvenc utazási irodám, amelyik ezeket intézi persze csak ennyit tudott mondani, a többinek nekem kellett utánajárni). Egyszóval a Mária utcai bőrklinikára (nyócker) kellett ehhez elzarándokolni, ahol egy nap alatt megvolt az eredmény. (Csajok, megnyugodhattok: NEGATÍV LETT!!!!).

Szépen besétáltam az intézménybe, ahol rengeteg ember állt sorba, a biztonsági őr mutogatta nekem a gépet, ahol sorszámot kellett húzni, de AIDS tesztre utaló gombot nem találtam a technika eme jeles vívmányán. Szépen visszamentem az úriemberhez, és jó hangosan megkérdeztem, hogy: "AIDS teszthez melyik gombot kell megnyomni?". Az úriember arcáról lefagyott a mosoly, és csak óvatosan mutogatott valami lépcső felé, és érezhetően megritkult a levegő a környezetemben. A körülöttem állóknak hirtetlen arrébb akadt dolga. Szóval felmentem az emeletre, ahol sorban álltak emberek valami pult előtt. Szépen türelmesen kivártam a soromat, és megint (NYILVÁN jó hangosan) feltettem akövetkező kérdést: "AIDS tesztet hol lehet csináltatni?". A pultos néni csak valami ajtóféleségre mutogatott, de a várakozók arcára kiülő rettenet és félelem bőségesen kárpótolt a várakozás kínjaiért.

Megint sorbanállás az ajtó előtt, mikor bejutottam, előadtam mijáratban, ott adtak egy cetlit "Fiatalember, ezzel felfárad a második emeletre a gazdasági osztályra, ott befizeti az összeget, és visszajön a blokkal!". Így is tettem, de kezdtem már úgy érezni magam, mintha Oroszországban lennék, valahogy ez a bürokrácia annyira hasonló...

A gazdasági osztályon a hangos "AIDS tesztet jöttem fizetni!" felkiáltás sajnos már nem váltott ki megrökönyödést a dolgozókból, szépen kifizettem az összeget, adtak egy nyugtát, aztán nyomás vissza tesztet csináltatni. Az eredményért délután kellett visszamenni, tehát még egy kisebb fajta sorral kellett megküzdenem.

Két dolog nyugtatott ezen a napon:

1.) Moszkvában sikerült megedzenem a türelmemet, pár óra felesleges sorbanállás már meg se kottyant.

2.) Mindez munakidőben történt. Nem a saját drága szabadidőmet kellet elvesztegetnem.

Hazalátogatok egy kis időre. Előbb utóbb ez is várható volt. Jól érzem magam Moszkvában nagyon, de azért hiányzik egy kicsit a budapesti atmoszféra, a családom meg a barátaim. Nomeg (egy cseh barátom szavaival élve) "The land of fun, sex and gipsy music". Fel is dobnám a hangulatomat egy idevágó kis nótával:

Valószínüleg otthontartózkodásom alatt is születnek majd poszt-ok, lesz egy kis időm végre átnézni a fényképeket, és amúgy is tele vagyok ötletekkel, úgyhogy aki szeret idelátogatni megnyugodhat, aki meg nem... Tényleg, az minek olvassa egyáltalán? :o

Barátaimat arra kérem, hogy legyenek tekintettel fizikai határaimra, és értsék meg,  hogy  nem tudok mindennap bulizni otthon, és a gyertyának csak két végét tudjuk egyszerre égetni.

u.i.: Csak én vagyok nosztalgikus, vagy tényleg ilyen hangulata van a budapesti éjszakáknak? :

Mint már említettem szerda esténként vodka partyt rendeznek a külvárosban. A rendezvény neve: "Drink Russian". Gyakorlatilag házibuliról van szó, az eredeti célja az volt, hogy oroszul tanulunk, ÉS vodkázunk mellé. Természetesen ebből szinte semmi sem valósult meg. Én még próbálkozom azért, az elején egy-két csúnya szót, illetve kifejezést beleírok a kis füzetkémbe, aztán már én sem törődök többet tollal-papírral. Inkább az orosz vodka ivás rejtelmeit igyekszem elsajátítani. Természetesen sikerrel, nem annyira nehéz dolog az. A következő alapszabályai vannak: 1.) Jó társaság nélkül el se kezdd! 2.) Ne igyál más alkoholt, csak vodkát! 3.) Minden feles után egyél valamit!

Ha a fentieket betartod nagyon jól fogod érezni magadat, és teljesen mindegy mennyit iszol, mennyire csiccsentesz be, másnap SEMMI bajod nem lesz! Az alábbi oktató videó elég jól visszaadja a vodkázás hangulatát:

Általában 15-30 ember szokott összegyűlni, nagyjából a fele orosz, a másik fele meg különböző nemzetiségű, utoljára (már amíg tudtam követni) voltak németek, osztrákok, finnek, egy török, egy szerb és egy magyar srác. (Nincs mit meglepődni ezen a kavalkádon hiszen egy couchsurfing rendezvényről van szó) Orosz szokás szerint a konyhában zajlik a buli, meg a lépcsőházban, mert ott lehet nyugodtan cigizni. (Meg szexelni a lépcsőfordulóban). A vodkához finom falatokat (закухски) csipegetünk, úgymint: uborka, marinált paradicsom, szalámi, gomba, olajbogyó, hagymás hering meg más sok egyet is ezek mellett. Az italozást könnyed, szellemes, néha buja hangvételű társalgás kíséri.

Hozzávalók:

Előkészületek:

Igyunk:

A hangulat: 

Az utolsó pár bejegyzést visszanézve felmerült bennem, hogy azon olvasóim fejében, akik nem ismernek talán hamis kép alakulhat ki rólam, illetve ismerőseim joggal gondolhatják azt, hogy félreismertek. Nos, ezt a helyzetet szeretném helyre tenni az alábbi viccel:

Két művész megy haza hajnalban totál részegen. Egy kapulaj előtt megállnak, és azt mondja az egiyk a másiknak:

-Te, ne sz@rjak ide?

-Á, haggyad! Úgysem értenék!

Este egy nagyon szépen kidekorált metrószerelvényen utaztam hazafelé. Reklámfelületnek használták a szerelvényt kívül-belül, amivel az olvasást népszerűsítik. Mindenféle mesekönyvekből, verseskötetekből voltak részletek a falakon. Öröm látni, hogy van még ország, ahol ilyenre fordítanak nyilvánvalóan állami pénzeket. (Itt megjegyezném halkan, hogy szerintem állami pénznek nincsen éppen hiányában Oroszország, csak ez nem sokat segít a szegény emberek tömegein)

Olvasó Moszkva (mondja a felirat)

Mesebelső: 

Tovasuhanó kultúra:

Nemcsak az orosz konyha különbözik a magyartól, hanem a városi táplálkozási szokások is. Alap, hogy majdnem minden helyen lehet enni, kocsmában, kávézóban, teázóban, mindenütt lehet rendes főtt ételt kapni. Kimondott orosz éttermet nehéz találni. Gyorsétkezdezkédekből van sok palacsintázó, főtt krumplizó, hot-dogos, és szusis. Kínai gyorséttermet még nem láttam (úgyhogy egy kicsit hiányzik az édes-savanyú takonymártásos rizsa), rengeteg török, mongol, üzbég étterem, ahol gyakorlatilag ugyanazokat a saslikokat lehet kapni, csak más címkével, más árakon. A legtöbb helyen van úgynevezett "бизнисз ланч" (biznisz láncs) ami azt jelenti, hogy 2-300 rubelért meg lehet ebédelni, leves, főétel esetleg sütemény meg egy ital.

Én legtöbbször kantinban szoktam ebédelni, ahol nagyjából orosz konyha van, úgyhogy apránként azért megismerem a szokásokat. 

Népszerű alapanyag a káposzta és a cékla, céklából majdnem minden van, céklalaves, céklasaláta, céklafasírt, cékla nővérkének, hogy befostam. Ja bocsánat, ez azt hiszem máshogy van ;) 

borscs (céklaleves)

Szóval: kötelező darab a kis tányér saláta, többnyire káposzta alapú, de mindenféle variáció elfogadható (halas is), és egy tányér leves. Ugye tipikus a borscs, a scsí (káposztalaves), valamint a spenótleves, természetesen mindegyik tejföllel. Főételnek minenféle húsok közül lehet választani, hal mindíg van, én majdnem mindennap azt halózok. De elég sok fasírtjuk van, csukafasírtot is ettem már, de láttam már répafasírtot,meg céklafasírtot is.

Vodkázáshoz kapcsolódik természetesen az uborka, de mindenféle mást is esznek hozzá, káposztát, heringet, krumplit, sós szalonnát, hagymát, marinált paradicsomot stb, a lényeg az, hogy egyenek valamit.

Hagymás hering vodkához:

Vodka uborkával (elnézést, de itt nem szokott sokáig megmaradni a vodka a pohárban...)

Ha az ember Moszkvában jár, kötelező program elmenni a balett előadásra. Hova máshova, mint "A" Balsoj-ba, és mi másra, mint a Figaro-ra? :) Soha nem vitt még ilyenre a lélek, pont itt volt az ideje. A hírös színház a Kremlben található, éppen ezért fémdektoros kapukkal, és géppisztolyos őrökkel kezdődött a kúltúrális, műveltségi előadás. Erről értelemszerűen nem készítettem fotókat. Elég hamar hozzá lehet szokni, hogy az ember több kalasnyikovot lát egy nap alatt, mint a Rambo 3-ban.  

A színház maga kívülről nézve kissé túl modernnek tűnik a Kreml stílusához képest, de belülről tényleg óriási, és az akusztikája csodálatosan illeszkedik a benne felcsendülő zenemuzsikához.

Képzeletbeli utazásunkat a balettművészet világába kísérjük az alábbi zenekomponista művészeti darabbal:  https://www.youtube.com/watch?v=8OZCyp-LcGw  Szavakkal nem sokat tudok hozzátenni, előítéletekkel érkeztem, de nagyon tetszett az előadás, és napokkal utána is a hatása alatt állok, bár ez volt az első, de egészen biztosan nem az utolsó balettelőadás az életemben!

zenekari árok:  

Színpadképek: A vég:

Na ilyet is csak itt lehet látni. Egyébként ebben a boltban egyszer már egy kedves bevásárló bácsi is elaludt állva, az emberek meg udvariasan és csendesen kerülgették. Nyilván mindenki szokott hasonló helyzetbe kerülni...

Az orosz megalománia sajátos aspektusa: a legnagyobb és legkisebb pénz közti különbség. Ugyanis létezik ötezer rubeles bankó (vagy bunkó? ja nem, az én vagyok) és egykopejkás érme is. Száz kopejka egy rubel. Tehát a ötszázezerszeres a különbség, míg nálunk ez csak négyezerszeres. Ha forintosítani szeretnénk, akkor a harmincötezres és a héttziedfilléres közti dimenziókat kell elékpzelni. Érthető, vagy csak én vagyok túlságosan közgazdász?

Íme a két véglet egy képen:

Érzek némi misztikus összefüggést a pénz az itt felvázolt különbség, és a társadalmi különbségek között. A szegények nagyon sokan vannak, nem lehet elmenni egy templom mellett, egy aluljárón végigmenni anélkül, hogy valaki ne kérne pénzt az embertől, és ennek ellenére az utak tele vannak jobbnál jobb autókkal, és simán megveszik a GUM-ban a többtízezer rubeles cipőket. 

A hétvégi hirtelen jött eső véletlenül beterelt a Tretyakov galériába. Na nem mintha távol állna tőlem a műveccség meg a kútúra, hiszen, tanítóm, és példaképem Besenyő M. István is megmondta, hogy....

https://www.youtube.com/watch?v=1Ktexf9HOC8

Szóval a galéria híres orosz alkotóművészek munkáit mutatja be, és bár azért a hazai átlagnál talán egy fokkal tájékozottabbnak tartom magam a magyar átlagnál műveccségi kuturáccsági kérdésben (persze simán lehet, hogy tévedek), de be kell vallanom, hogy  a legtöbb név, amivel ott találkoztam új volt számomra. Pedig a középkor óta szinte mindegyik főbb irányvonalban nagyon színvonalas művek találhatóak a Tretyakovban.  Két szinten, több tucat teremben megszámlálhatatlan festmény, grafika, és szobor van kiállítva. Az orosz megalománia itt is tetten érhető, sok hatalmas, egész falakat elfoglaló képet láttam. Teljesen a hatásuk alá kerültem, jó érzés volt végignézni ezt a hatalmas kiállítást. Aki véletlenül Moszkvába kerülne, és kihagyná ezt az élményt, ez jelentkezzen nálam, MER' AGYONVEREM!!!

A Tretyakov galéria hivatalos honlapja:

http://www.tretyakovgallery.ru/en/

Illetve:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tretyakov_K%C3%A9pt%C3%A1r

 Íme egy kis válogatás a legemlékezetesebb darabokból.

Andrej Rubeola: Szentháromság

Repin: Retteget Iván és fia Iván

Számomra ez volt az egyik legmegrázóbb hatású kép, pláne, hogy egy egész falat elfoglalt...

Szerov: Kislány körtével

Siskin: Rozs (sajnos itt nem lehet észrevenni, de fecskéket is festett a képre, akit jobban érdekel járjon utána)                                            Vrubel: Démon (Na ez a Vrubel sem lehetett egy egszerű elmebeteg, az összes képe hasonló témájú, vagy hangulatú volt)

 Kuindidzsi (Ööö a címet nem tudom)

Persze említhetnék itt még más művészeket, is mint  például:  Plasztov, Filonov, Chagall, Szerebrjakova, Grabar, Maljavinről nem is beszélve, de nem teszem, mert nem szeretnék kultúridiótának látszani. Illetve tölthetnék még fel képet, de nem teszem, mert túl béna vagyok, ahhoz hogy kezeljem a blog.hu rendszerét (Figyelitek, menniyre udvarias vagyok, hogy nem azt mondtam, hogy a rendszer sz@r!?!?!?)

Tegnap melóból hazafelé egy szimpatikus, csinos, fiatal lány a "Moszkovszkij rabocsnyik" (moszkvai munkás) ingyenes számát osztogatta. Majdnem mindenkinek, mert amikor én nyúltam felé hátrahúzódott.

Elsőre kicsit rosszul esett, de rájöttem, hogy én képviselek mindent, amit utál. Öltöny nyakkendő, hátralőtt haj, napszemüveg, laptoptáska a hátamon, és épp angolul üvöltöttem a telefonba. Nem csoda, ha egy meggyőződéses kommunistánál bőven leverte a lécet a külföldi kapitalista.

Íme az ellenség:

Otthon is történt velem már hasonló, de az nem esett rosszul, sőt mindíg röhögök ha eszembe jut. Az EP választások előtt a Ferenciek terén két haj nélküli balf@sz valami katonai egyenruhában, szórólapot osztogatott, mindnekinek nyomtak a kezébe, de amikor elhaladtam mellettük, hátrább léptek, és nagyon őrizgették a nyamvadt kis papírkájukat. Na azon sem lepődtem meg. :D

Mindenesetre össze kellene hozni a két oldalt! Na davaj, próbáljuk meg! ;)

https://www.youtube.com/watch?v=-ubXbq263_w

Az elmúlt napokban meg kellett tapasztalnom a hétköznapi metrózás gyönyöreit. Azért a rokker múlt sokat segít a tömeggel való küzdelemben! :) Főleg reggel. Igaz, hogy kb percenként jár a metró, de a sötétzöld vonalon közlekedek, ami a legforgalmasabb. Már eleve sokan ácsorognak a megállóban, beáll a metró, ami totál tele van, kiözönlik a tömeg, páran elrohannak. Na ekkor következik a neheze, mert még ki se szállt mindenki, és már is bimbammozik a metróvezető, hogy "Jóvan parasztok, ideje beszállni, mert rátokcsapom az ajtót!". Innetől kezdve 8 másodperced van, hogy bejussál, és bepréseld magad. Nem mindíg sikerül mindenkinek...

Ha bent vagy minél előbb el el kell érned a bizotnsági zónát, ami majdnem a szerelvény túlsó vége, különben a következő megállónál kiszippant a tömegvákum, és küzdhetsz majd megint a bejutásért, ami ebben az esetben sem garantált, és azért elég hülye helyzet lehet, amikor arról a metróról maradsz le, amibe egyszer már bejutottál.

Alapszabály, hogy lödösődni, vesénkönyökölni ér, sem beszólást, sem roszalló pillantásokat nem kap érte az ember. Egyedül akkor szoktak furán nézni, ha véletlenül bocsánatot kérsz.

A leszállási rutinomat kellene még fejleszteni, mert mindíg kicsit megkésve kezdek bele a manőverbe, de ilyenkor sikeresen alkalmazom az alapszabályt, és sosem ragadok bent.

Hogy fognak engem utálni Budapesten, ha egyszer hazamegyek....

Vasárnap délután véletlenül a Dreamflash nevű buborék fújós flashmob-ba keveredtünk a régi Arbaton. Ötödik alkalommal került megrendezésre, a tavasz alkalmából összegyűlik annyi ember, amennyi csak tud, buborékfújókkal, és tesznek egy nagy közös sétát Moszkva fő sétálóutcájában.

Felszabadult a hangulat, zömmel fiatalok, maskarások, utcazenészek, táncosok, ingyen ölelésre buzdítók, józanok, részegek. Egyszóval vicces és kedves emberek, a hippi életérzés kései és sajátos követői. Ezúttal beszéljenek inkább a képek helyettem.

Gyülekező:

ingyen ölelés bárkinek:

"Bújj, bújj zöldág..."

Őrült utcai táncosok, akik ERRE a számra ropják: https://www.youtube.com/watch?v=AOzkN8dHnjk

Alapjában véve szerencsés helyzetben vannak az oroszhonba látogató hazánkFIAI. Független szakértők támasztották alá a feltevésemet, miszerint fiúkból elég silány a felhozatal. Más szavakkal élve még maga Vágássy Ferenc is deluxe-kiadásnak számítana Moszkvában. A lányok viszont eszméletlenül csinosak, és adnak magukra, teszik-veszik magukat minden valamirevaló hímnemű egyednek. A külföldiekért meg egyenesen oda vannak meg vissza. Rosszabb esetben inkább a lányokkal próbálkoznak ők is.

Úgyhogy srácok, előre! Tanuljatok oroszul, gyertek ki, és próbáljatok szerencsét! Be fog válni, efelől kezesdkedem! :)

Csak nehogy abba a hibába essetek, hogy elhiszitek, hogy tényleg jó faszik vagytok. Ez nem igaz, ha már azért álltok neki oroszul tanulni, mert otthon nem sikerült leakasztani senkit, akkor ugyanolyan szutykok maradtok, mint otthon, csak itt gyengébb a konkurencia...

Lenyugodtak a kedélyek. A hétköznapi emberek körében már szinte egyáltalán nem téma az egy héttel ezelőtti terrortámadás. Rendőrt nem lehet többet látni a metróban mint máskor. Hozzátenném, hogy Moszkvában eleve sok rendőr van a metróban, a biztonsági szolgálatot ők látják el. Sőt, eleve sokkal többen vannak az egész városban, teljesen normális dolgonak számít géppisztollyal sétálgató rendőröket látni. Talán annyi változott csak, hogy a "Park Kulturi"-nál nagyobb lett a virághalom.

A pályaudvar környékén ahol lakom, többször látok rendőröket barnaarcú egyéneket igazoltatni. Engem békénhagynak, pedig állítólag ordít rólam, hogy külföldi vagyok.

Nem véletlenül pont a metrót szemelték ki a terroristák, a 16 milliós metropolis legfőbb ütőere ez, a támadás pillanatában - ha jól tudom - félmillió ember volt a metrókomplexumban. A közlekedési hálózat eleve túlterhelt, amire Budapesten az mondják, hogy forgalmi dugó, az itt legfeljebb egy kis kellemetlenség. Még csak egy párszor utaztam reggel a metróval, de a szemléletesség kedvéért csak annyit mondanék, hogy jól jött a rock koncerteken szerzett tömeg rutin ;

Életemben először külföldön szavazhattam. A külföldi szavazások az otthoninál egy héttel koróbban zajlanak, hogy az összes voks időben haza tudjon érni. Kellemes, napsütéses délutáni kirándulás volt, Moszkva egyik legszebb, legnyugisabb részén található a Magyar nagykövetség. Fura érzés volt ennyi idő után megint magyar közegben lenni, hivatalos helyen magyarul beszélni. Bevallom, jólesett, nem is tűnt fel eddig, hogy mi hiányzik. :)

Délután 4 körül értem oda. Körülbelül 80-an voltak regisztrálva, és addigra a nagyja már leadta a voksát. Az útlevél elég volt a szavazáshoz, (ja meg jó előre be kellett jelentkezni). Megkaptam a saját választókörzetem szavazólapját, kitöltöttem (nagy dilemma volt, a rohadt életbe). Bezárták egy borítékba, amire ráírták a szavazókörzetem számát, és a lezárásnál alá kellett írnom. Viszik haza, és majd otthon a Nagy Napon, bekeverik a körzetem többi szavazata közé.

Nem szeretnék politizálni, DE az alábbi nóta elég jól tükrözi a véleményemet:

https://www.youtube.com/watch?v=PGVKimbean4

Különösképp a zárszó: "Vibári, vibári, kándidáti pidári!". Magyar felirat van a számhoz, ha szemfülesek vagytok, észrevehetitek. ;) Ja, és aki azt mondja, hogy az énekes hasonlít a Büfés Janira, annak igaza van! ;)

Azt hiszed, hogy tudod ki volt Raszputyin? Azért mert olvastad a wikipédián, meg ismered a bonijem számot?

https://www.youtube.com/watch?v=UmKxKylgtmM&feature=related

Segítek: Hülyeség! Majd én elmondom mi volt, nyugi. Szóval a XX. század egyik legkiemelkedőbb figurájáról beszélünk, aki sikeresen bekefélte magát a világtörténelembe. Egy egyszerű parasztként kezdte az életét, család, két gyerek, vallásos érdeklődés. Aztán papnak állt. Belépett valami kisebb szektába, aminek a tanait kicsit továbbfejlesztette. A számunkra is érdekes lényeg az volt, hogy a szex nyilván bűnös dolog, kivéve, ha vele csinálták, mert akkor vallásos élménynek számított. Ennek a keretében számításaim szerint naponta legalább harminc nőt megcsinált. Harmincat! Nem viccelek! Egy laikus szemlélődő egy ilyen szertartást egyszerű orgiának nézhetett, de ugye tudjuk, hogy ez hülyeség. :)  

  Raszputyin rajongói körében:

Jósorsa Pétervárra vezette a XX. század elején. Hipnotikus és gyógyító képességekkel is rendelkezett, a vérzékenységben szenvedő cárevicset gyógyítgatta, ezáltal a cár és a cárnő bizalmába férkőzött, különös hatást gyakorolván rájuk. Gyorsan mlm-lobby hálózat kiépítésébe kezdett, gyakorlatilag pénzért-pin@ért bármit, bárkinek elintézett. Tanait természetesen az uralkodói körökben is terjesztette. Sokan megvádolták azzal, hogy a cárnőt is szúrta, de szerintem -bár tisztában volt a "Nem lehet minden nnőt megdugni, de erre kell törekedni" alapelvvel -ő is tudta, hogy van, akivel nem szabad kikezdeni. Volt agya az öregnek, az biztos.

Előtte:

Viszont elkövette azt a hibát, hogy elutasította a homoszexuális Juszupov Félix knyáz közeledését, aki sértődöttségében a Grigorij Raszputyin elleni összeesküvés élére ált. 1916 december 30-án a bojárok egy csoportja kedvesen vacsorára invitálta, ahol mérgezett süteménnyel kínálták, de ettől csak elelaudt majd felébredvén vodkát kért (ne feledjük, hogy hősünk naponta akér 30 nővel is elbírt) erre inkább megpróbálták agyonverni a hálátlanok. Ez sem segített, megint felkelt, sejtvén, hogy nem jó helyen van, menekülőre fogta a dolgot, erre lelőtték az alábi fegyverekkel:

Ekkor fogták, és a bedobták a jeges Névába a "tetemet". 1917 január elsején halászták ki és a boncolás kimutatta, hogy abba halt bele, hogy megfagyott. Legnemesebb szerve furcsamód eltűnt, 2000 ben került újra elő, azóta Péterváron van kiállítva egy múzeumban, spirituszban...

Utána:

 A cár nem számolt le az elkövetőkkel, véléményem szerint az ebből fakadó presztizsveszteség is befolyásolta a későbbi sorsát. Ha valakinek bármi további kérdése van, szóljon!

Soha nem gondoltam volna,  hogy egyszer erre a számra fogok egyszer pogózni:

https://www.youtube.com/watch?v=bwqw0IAt3LM&feature=related

A hétvégén Péterváron jártam kipróbálni a kanapéturizmust. Érdekes élmény volt. Írhatnék részletes útleírást, de azt inkább keressetek azon az interneten vagy min, hogyha kíváncsiak vagytok rá.  Esetleg még Szergej Shnur segíthet!

https://www.youtube.com/watch?v=YRkb6Vx4pjs&feature=PlayList&p=1E794C068C9408F6&playnext=1&playnext_from=PL&index=22 

Én megpróbálom egy kicsit más szempontból bemutatni. Elsősorban, amit észrevettem, hogy teljesen más város, mint Moszkva, nyugodtabb kisebb, kevésbé feszült, kb mintha Pestről érkeztem volna Szegedre (óhh, azok a szegedi éjszakák). Azzal a különbséggel, hogy Péterváron minimum 6 millióan élnek.

Itt láttam életemben először befagyott tengert:

A Fruhstkay utca 47/11 alatt van egy érdekes hely, egy magán urológiai rendelő, aminek a váróterme mellesleg szexmúzeum. NYILVÁN elmentem megnézni. Nem egy nagy szám, van 1-2 vitrin, ajándéktárgyak, satöbbi, de ettől még érdemes megnézni.

A WC is elég érdekes:

 Na ez meg kinek a milye lehet spirituszban? (nyugi nemsokára kiderül ez is)

Nézelődés közben figyelmes lettem egy úriemberre, akiről először azt hittem, hogy teremőr, mert egy padon ücsörgött csendesen. Aztán női cipők kopogását hallottam, és megpillantottam a hozátartozó roppant dekoratív, fityulás hölgyet is, aki betessékelte az urat egy szobába. Egy pár pillanatig nem értettem mi van, azt hittem "kolleganő", de aztán rájöttem, hogy ez biztos a magán urológiai rendelés előnye. Bezzeg nálunk otthon a kilencben csak dagadt vén banyák segédkeztek a prosztatamasszázsnál (állítólag, nyilván). Hiába, no az oroszok tudnak élni!

A Pavelckaja pályaudvar közelében lakom a belváros szélén, egy viszonylag forgalmas részen. A város főbb pontjai maximum félórai metróúttal elérhetőek innen. Belső udvari a lakás, ez elég szerencsés, mert legalább csendes, bár a panoráma nem idilli, de lesz@arom.

Tegnap láttam egy cetlit a bejárati ajtón, hogy a mai napon 9-17-ig el lesz zárva a víz. De ezzel ellentétben tegnap este 6tól ma reggelig voltunk víz nélkül. A kiírt időpontban pedig nem volt semmi gond.

Reggel elmeséltem a munkahelyemen, de azt mondták, hogy ez itt normális. Nahát, szépen vagyunk, kérem szépen!. :)

Reggel a kollegáim azzal fogadtak, hogy hallottam-e a híreket. Elmondták, hogy robbantás volt a metróban. Ezt a hírt az előző post-ban belinkeltem, nem részletezném, tanult újságírók már megtették helyettem. Én inkább az emberek hangulatáról számolnék be.

Egész nap csörögtek a telefonok, hívtak mindenkit, hogy egyben van-e, megérkezett, engem is sokan kerestek telefonon és egyéb elektromos módozatokon. Kollegáim is telefonálgattak, már amikor volt hálózat hozzá, mert az azért egy kicsit gyengélkedett, az orosz hírportálokat sem lehetett mindíg elérni.

Annyira nem tűntek feldúltnak, mint amennyire én voltam az, vagy amennyire otthon lettünk volna kiakadva, ha ilyesmi történik. Inkább azon aggódtak, nincs-e ismerős az áldozatok között. Azért itt hozzá vannak szokva az emberek az ilyesmihez, meg egy esős napon szerintem simán meghal 30 ember autóbalesetben. Egyszóval nem aggódták túl magukat a dolgon, amúgy sem szokásuk az ilyesmi.

Bár elveim ellen van az ilyesmi, elmentem katasztrófaturistáskodni, valahogy kötelességemnek éreztem, hogy tovább tudjam adni a benyomásaimat.

Szóval metróra pattantam, és elmentem a "Park Kulturi" megállóhoz. Az emberek ugyanolyan rezignáltak voltak mint máskor, a környezetemben csak ketten nézegettek idegesen, mindenkit egyesével végigmértek, próbálták szemmel felmérni, hogy terroristák-e. A rendőri jelenlét fokozott volt, de ahogy elnéztem inkább csak sokan voltak, nem többen. Nagy csoportokban álltak, beszélgettek, a civilruhásokat is elég könnyű volt kiszúrni, és ők is nagyon lazára vették a figurát. Ami érdekes viszont, hogy sokkal nagyobb volt a női rendőrök aránya, mint máskor. A "Park Kulturinál" a mozgólépcsők alján szinte sorfalat álltak a rendőrök, valószínüleg az intelligensebbeket állították oda, azokon láttam, hogy komolyan veszik a dolgukat, mindenkit megnéztek, kianalizáltak (szemmel). Róluk fotókat nem csináltam, nem szeretném megkönnyíteni a terroristák dolgát.

Emlékhely:

Média:  

Furcsa érzés volt egy olyan helyen végigsétálni, ahol 10-20 ember halt meg nemrég, és csendben síró férfiembereket látni. Át tudtam érezni a fájdalmukat! Az én hagulatomat a legjobban ez a dal tudja most kifejezni: https://www.youtube.com/watch?v=rwWV5D_VJCQ

Ennek ellenére:

http://index.hu/kulfold/2010/03/29/robbanas_a_moszkvai_metroban/

Szerencsésr nem metrózom. :/

TÖBBEK KÖZÖTT azt szeretem az orosz lányokban, hogy nem finnyáskodnak, és tudnak élni. Példának okáért egy kiadós hányás után még simán tudják folytatni a piálást meg a bulizást. Otthon ilyet még csak pasiban láttam...

A helyi TV az nagyon mókás. Reggeli közben szoktam nézni, van egy bűnügy blokk a fél kilences hírek után. Ahonnan meg lehet tudni milyen lehúzási módszerek vannak. Pl "elhagynak" egy pénztárcát, te megtalálod, hirtelen körülvesznek ketten, visszakérik, aztán azt mondják, hogy ebben több volt, és simán elveszik az összes pénzedet cserébe. Vagy lelesik a pinkódodat pénzfelvételnél, amikor jössz ki neked dől egy részeg, elnézést kér, és 5 perc múlva már szegény ember vagy... Azért kedvesek, hogy ilyenekről felhomályosítják az embert. Az az érzésem, hogy szükség is van rá errefelé.

De van,hogy közönséges közúti bűnözőket mutatnak. Az is nagyon tanulságos. Piros lámpa, zebra, szőke szépség siet, át a szembesávba, piroson, zebrán sutty átviharzik. Rendőrbácsi megállítja, és leveszi 700 rubelra. De csak mert kamera is volt, amúgy gondolom 300 a tarifa, illetve a szöszi megússza egy tetszőlegesen kiválasztott fúvós hangszer bemutatóval...

Ja, és esténként van egy új lövős, dugós, lopós, menekülős sorozat: "Cigánylányok", valószínüleg a jelenlegi életvitelem mellett nem sok rész fogok látni belőle, szóval hálás lennék, ha valaki rögzítene pár epizódót. Nagy giccs egyébként, biztos k jó.

http://www.1tv.ru/kino/pi=6501&ps=6222